1%

Dobó Dániel vagyok, férj, édesapa és evangélikus lelkész. 1987. március 18-án születtem Budapesten evangélikus családba. Két testvérem van. Pesthidegkúton jártam 8 évig egy ökumenikus általános iskolába. Ezt követően két évig jártam a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba, majd két évig a Szent Margit Gimnáziumba, ahol érettségiztem is. Egy év kihagyás után, 2006-ban jelentkeztem az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. Az egyetemi éveim alatt egy tanévet Amerikában töltöttem ösztöndíjjal Ohio állam fővárosában, Columbus-ban, ahol szintén teológiai tanulmányokat folytattam. Hatodévesként a Vanyarci Evangélikus Gyülekezetben voltam, Szabó András esperes mellett. 2013 nyarán szenteltek lelkésszé. A következő évben az Alberti Evangélikus Gyülekezetben szolgáltam, majd Fabiny Tamás püspök úr 2014. szeptember 1-vel a Nagycserkeszi Evangélikus Gyülekezetbe helyezett beosztott lelkészként. Miután letettem a parókusi alkalmassági vizsgát, a gyülekezet megválasztott parókus lelkészének. A gyülekezeti szolgálat mellett két évig az Élim Evangélikus Szeretetotthon otthonlelkésze is voltam. Feleségemmel, Dobóné Somogyi Eszterrel 2013 augusztusában ismerkedtem meg Csákváron egy Meviszes mozgássérült táborban, amelynek egyik vezetője én voltam. A következő év júliusában már össze is házasodtunk, így Nagycserkeszre már együtt érkeztünk házaspárként. 2016. januárjában megszületett első gyermekünk, Noel Nátán. Második fiunkat szeptember elejére várjuk. Isten már egészen kisgyermek koromban megszólított, és hívott magához. Bár a felnőtteknek szóló istentiszteleteken való részvétel gyermekként nem állt hozzám közel, a hittanórák érdekeltek, és a személyes kapcsolat Istennel mindig is nagyon fontos volt számomra. Az imádság hamar elengedhetetlen részévé vált az életemnek, bár a rendszeres Biblia-olvasásra csak a teológus éveim alatt szoktam rá. Isten mégis rendkívül egyértelműen hívott el a lelkészi szolgálatra, és azóta formál ebben a szolgálatban. Megtérésemnek több fontos lépcsőfoka is volt, amik közül az egyik döntő lépés az volt, amikor már negyed éves teológus-hallgatóként egy hangos imádságban átadtam az életemet Jézus Krisztusnak. Isten különleges kegyelme a megtérésem és az elhívásom mellett az is, hogy egy ilyen csodálatos társat adott mellém a feleségem személyében, aki az életben, a hitben és a szolgálatban egyaránt társam, segítőm és támaszom. Gyermekünkre, sőt immár gyermekeinkre pedig minden nap igazi Istentől kapott csodaként tekintünk!