1%

A Rába és Mura között letelepedett honfoglaló ősök Szent István és az őt követő királyaink alatt lettek kereszténnyé. A környéken több XII-XIII. századi építésű templom van (pl. Velemér, Szőce, Nádasd), de arról nincs megbízható adatunk, hogy Magyarósdon lett volna templom, vagy egyházi épület.
Az egyházi élet biztosabb jelének tűnik Magyarósd 1270-es kiváltságlevelének ez a mondata: *fizessenek rugapénzt, hat dénárt.* A rugapénz egyházi személynek évente fizetett járandóság, gabona is lehetett. Ez azonban még mindig nem egyházi életről szól, csak arról, hogy lehettek itt is a környéken egyházi személyek, akiknek ez az adózási forma járt.
Talán többet mondanak a keresztyénség hatásáról azok a bibliai eredetű nevek, amelyeket a megerősítést kérő őrök neveikként aláírtak: János, Márk, István, Salamon.
Őriszentpéterről ismerjük az 1451-ből való címert, amely a község védőszentjét, Szent Pétert ábrázolta kulcsokkal. Ez már a keresztyén hit tartalmának ismeretére is utal.