|
A reformáció ideje
A reformátorok már nem csupán a hit tartalmát, de annak igazságát is ismerni akarták. A XVI. század első felében Magyarósd földesura, a Darabos család és a nép is evangélikussá lett. Nem ismerjük pontosan, hogy melyik reformátor, igehirdető dolgozott itt, de tudjuk, hogy a Nádasdiak sárvári birtokán Sylvester János és Dévai Bíró Mátyás is megfordult.
A magyarósdiak ecclesiája, temploma ekkor Szőcén volt. Ez a község 4 km-re fekszik Magyarósdtól. Mivel Szőce is a Darabos család birtokához tartozott, a reformáció idején itt is evangélikussá lett a falu. Az itteni, korábbi egyházi életről sajnos alig tudunk valamit, mivel egy tűzvész idején a szőcei gyülekezet régi iratai megsemmisültek. Magyarósd tehát, mai szóval, Szőce fíliája volt.
Szőcével kapcsolatban olvassuk A dunántúli evangélikus egyházkerület története című könyvben a következő mondatot: *Kis Bertalan püspök 1632. november 24. avatta fel ide Raphanides Torma Jánost lelkésznek. Tanuképpen Grof Balázs mogyorósdi és Bebők András szőcei hívek jöttek el.* De már ezelőtt is tudunk egy Michael körmendi-szőcei lelkészről, korabeli zsinatok jegyzőkönyvéből és aláírásaiból, egy alkalommal 1627 május 12.-i dátummal. A szőcei evangélikus gyülekezet kereken 100 esztendő át használta az Árpád-kori 1250 táján épült templomot 1632-1732 között.
|
