|
Az üldözések ideje
A szőcei templom mellett Magyarósdon is épült egy fatemplom 1710 táján, amely 1732-ig volt az evangélikus gyülekezet tulajdona. 1838-ig állt ez a templom, amikor is lebontották. Volt a templom mellett egy harangláb, ebben egy 1699-ben Grázban öntetett harang.
A feljegyzések szerint 1706-ban Szőcén Horváth András volt a tanító. 1725-ben pedig Ratkóczi Balázs lett a lelkész, akit aztán 1732-ben az ellenreformáció egy újabb hullámában elűztek Szőcéről. Eszterházy László, a földesúr fia vette el a templom kulcsát, és maga vezette be a plébánost a templomba. A magyarósdi templomot is elvették, de Magyarósd népe azonban továbbra is evangélikus maradt. A kirótt adót megfizették a szőcei katolikus plébánosnak, de amikor tehették, legalább a nagyünnepeken a 70 km-re fekvő nemescsói artikuláris templomba jártak istentiszteletre. Az itteni anyakönyvek tanúskodnak arról, hogy részt vettek az istentiszteleteken, úrvacsorát vettek. Az anyakönyvi bejegyzések szerint házasságot is itt kötöttek fiatal párok. Nemescsó háromnapi járóföldre volt Magyarósdtól. Később, amikor a körmendi evangélikusok visszakapták templomukat, a magyarósdi és környékbeli hívek már Körmendre jártak istentiszteletre. Közben történt, hogy a magyarósdi templom tönkrement. Előbb a tető, majd az épület is.
|
